Alapkérdések

Az egyéb más, emberiséget fenyegető veszélyek mellett miért a politikai rendszerek mibenléte és fenntartható működése az elsőrendű és legfontosabb emberi feladat?

Erre nagyon egyszerű a válasz. Az ember döntési és cselekvési képessége miatt. Mert minél stabilabban fenntartottabb, jobban szervezettebb és céltudatosabban irányítottabb egy társadalom, annál könnyebben tudja meghozni a mindenkor leghelyesebb döntéseket, és elvégezni a szükséges feladatokat. Viszont minél nagyobb a társadalmi káosz, annál kevésbé kezelhetőek és megoldhatóak a kialakult problémák. Ebből következik, hogy felettébb ésszerűtlen és hibás az, ha mi a nyilvánvalóan rossz politikai rendszereinket teljesen elhanyagoljuk, és csak az egyéb – akár más létfontosságú – problémáinkra koncentrálunk.

Nyilvánvalóan rosszak a politikai rendszereink?

Nos, hogy egy adott politikai (és gazdasági) rendszer mennyire rossz, ennek egyfelől alkalmas mércéje lehet minden olyan társadalmi probléma, ami csak folytonosan súlyosbodik és kezelhetetlenné válik. Tehát minél jelentősebb problémákkal szembesülünk, annál nagyobb gondok lehetnek magával a társadalmat működtető rendszerrel. Ez a meghatározás bár eléggé logikus, mégse sokat segít az embernek, mert kevésbé pontos és praktikus. Hiszen a politikában a „kezelhetetlenség” általában csak akkor válik bizonyossá, amikor már késő. Egy másik baj vele, hogy csupán a „nagy” problémákra összpontosít. Létezik azonban egy sokkal hasznavehetőbb módszer a politikai rendszerek minőségének a megítélésére: a józan ész! Egyszerűen meg kell alaposan vizsgálnunk a rendszer működését, és ha tudunk rajta valahol javítani vagy jobbítani, akkor az egyben azt is jelenti, hogy a „régi” hibásabb vagy rosszabb volt. Mielőtt bárki azt hinné, hogy most csak viccelődöm, gondolkozzon el mélyen néhány érdekes kérdéscsoporton:

–  Tulajdonképpen mi a demokrácia, egy köbe vésett politikai rendszermodell? Vajon miért lett az kitalálva, és mi az, amiért az világszerte olyan népszerűvé válhatott? Mi a „nép uralmának” a tulajdonképpeni értelme és célja? (Én azt gondolom, hogy a mindenkori politikai rendszer csak az eszköze lehet „a” demokratikus társadalom megvalósításának, és nem pedig a célja. Különben nagyon irányt téveszthetünk. Természetesen azért cél az is, hogy minél jobb eszközünk legyen..)

–  Csak egyféle demokratikus politikai rendszer létezik? Amennyiben pedig többféle is létezik, akkor azok pontosan miben különböznek egymástól, és melyiknek jobb (miért?) a működése.
A politikai pártoknak mik az elméletben tulajdonított funkciói, és mit tapasztalunk a gyakorlatban? A pártok működésének mik a valóságban megnyilvánuló hasznuk és a károkozásuk, melyik a több és a jelentősebb? Lehetséges-e, hogy egy demokratikus politikai rendszert öncélú pártok és megosztó „ilyen-olyan oldalak” nélkül működtessünk? (Mondjuk független, ámde felelős, leváltható és elszámoltatható politikusokkal és hivatalnokokkal. – Tudom, sokak számára ez szinte teljesen elképzelhetetlen, hiszen úgy tanulták, hogy a „demokratikus” politikai rendszert – egyebek mellett – a pártok működése teszi azzá, ami. Ezért megkérek szépen minden érintettet, hogy az ilyen jellegű tankönyveket most legalább addig felejtse el lazán és nyugodtan, amíg gondolkodik!)

–  Mióta is működnek a mai demokratikus politikai rendszerek? Elképzelhető-e, hogy amíg az élet minden más területén fékezhetetlen és iszonyatos dinamikájú fejlődés megy végbe, addig a politikai rendszereinket már nem tudjuk szinte sehogyan se továbbfejleszteni? (Ezzel persze nem azt szorgalmazom, hogy a társadalmi rendszereinket x-évente rendszeresen reformáljuk meg, és cseréljük le, de legalább akkor, amikor már éppen eléggé repedezik-omladozik az aktuális..)

–  És most egy kicsit játékos formában, de komolyan folytatva:
Korunkban pontosan milyen kritériumok (feltételek) alapján nevezünk és tartunk valamely politikai rendszert demokratikusnak? Írjuk össze ezeket! Megvan a lista? Akkor most írjuk le külön azt is, amit egy demokratikus politikai rendszer működésétől elvárunk – tehát minden olyan célt és vágyat, amit társadalmilag fontosnak tartunk. Ha ezt is elvégeztük, akkor helyezzük egymás mellé a két leírást, majd elsőnek gondoljuk át alaposan, hogy vajon az egyes kritériumok mennyire képesek szolgálni és előidézni az általunk megállapított demokratikus elvárások teljesülését, illetve feltétlenül szükségesek-e a céljaink eléréséhez, vágyaink és elképzeléseink megvalósításához. (Legyünk kreatívak, és ne csak igen-nem módban döntsünk, hanem egy adott kritérium esetében vizsgájuk meg a lehetséges formai változtatásokat is!) Ezt követően jöhet az építkezés java, így nézzük meg, hogy a jelenlegi kritériumok elégségesek-e, vagy tudunk-e még olyan feltételeket szabni, amelyek ésszerűen elősegítik a társadalom „valóban” demokratikus működését?

Biztos vagyok benne, hogy akár a legminimálisabb vagy legfantáziadúsabb gondolatfuttatások során is mindenki tudott valami hasznosat találni egy jobb demokratikus társadalom kialakítása érdekében. Azért egy teljes rendszerműködés kidolgozása/kijavítása mégsem olyan egyszerű feladat, hiszen ahhoz az összes fennálló tényező figyelembevételével kell minden részletet alaposan kidolgozni, beleértve a rendkívül összetett gazdasági működést. Azonban most nem ez a lényeg, hanem az, hogy elgondolkozzunk, és nagy vonalakban lássuk a mai politikai rendszerek tébolyodottságát, helyenkénti ésszerűtlen mivoltát és fejleszthetőségét.
Ráadásul a civilizációs fejlődés következtében kialakult globális folyamatok és problémák tekintetében felmerül egy fontos kérdés: Az össztársadalmi működés ma mennyire kontrollált, irányított és szervezett, illetve kinek vagy minek kellene gondoskodnia erről? Mert amennyiben a világtársadalom és a földi élet fenntartása egy kiemelt közös cél, akkor napjainkban már ennek a szigorú figyelembevételével érdemes az egyes nemzetállamok politikai rendszereit is elbírálni.

Hatékony problémamegoldás?

Tudjuk, hogy a földi életet és vele az emberiséget egyszerre több dolog is veszélyezteti. A nyomasztó társadalmi problémák (eltorzult gazdasági viszonyok, demokrácia-deficit, háborús konfliktusok, túlfogyasztás, stb.) kiszámíthatatlan kockázatai mellett már nagy vonalakban ismertek a globális éghajlatváltozás súlyos következményei; a természeti katasztrófák pusztító ereje; a környezetkárosítás egyre dinamikusabb elburjánzása és az emberi túlnépesedés okozta nehézségek. Ezek a problémakörök többé-kevésbé összefüggésben állnak egymással, és egy sajátos láncolatot alkotva képesek serkenteni a káros hatásokat: A folyamatosan gyarapodó embernek nagyobbak a létszükségletei, és a mindig fejlettebben és komfortosabban élő társadalmak is egyre többet fogyasztanak. Mindez a természeti erőforrások fokozottabb kimerítésével és a környezetszennyezés és -károsítás növekedésével jár. Ez pedig közvetlenül elősegíti a klímaváltozást, amely szerepet játszik bizonyos természeti katasztrófák mértékében és kialakulásában.

Ezen problémák kezelésének, illetve megoldásának a legfőbb kérdése a hatékonyság. Mert ugyan foglalkozhatunk a mindenkori problémákkal a legnagyobb szaktudású csoportokkal és a legkorszerűbb eszközökkel, de ha az eredményességgel egy-ütemben a károkozás is folyamatosan megsokszorozódik, akkor bizony nemhogy előre nem jutunk, de még nagyobb bajba kerülünk. Így tehát látnunk kell, hogy amíg a felelősségtudatosabban élők és az érintett szakemberek igyekeznek tudomást szerezni a problémáinkról, valamint megelőzni és mérsékelni a bajokat, addig mások nem törődve azzal, a saját rövid távú érdekeiket követve csak súlyosbítanak a helyzeten. Ma, az adott politikai rendszerműködések színvonalával megegyezően az utóbbiak vannak túlnyomó többségben. Derűlátásra pedig csak akkor lenne igazán okunk, ha elsőként meghatározóan javítanánk az ember döntési és cselekvési képességén, más szóval, a társadalmi rendszereink működésén.

Miért éppen demokrácia?

Napjainkban egyre többen ábrándulnak ki a „demokráciából”, és érzik úgy, hogy ez a rendszer alkalmatlan az általános társadalmi jólétet, sőt, egyáltalán a méltóságteljes emberi megélhetést és ezzel magát a biztonságot szavatolni. Megtapasztalva a valóságot, számos országban teljesen érthető az érintett tömegek és népek elégedetlensége, csalódottsága és dühe. Hovatovább, minél jobban tájékozottabb az ember, annál megalapozottabban foglalhat állást a jelenlegi politikai irányzat eredménytelensége, valamint társadalom- és környezetpusztító mivoltja mellett. És mert valóban katasztrofálisak a következmények, talán legkésőbb egy-két megrendítő válság után világszerte észhez térünk, és többnyire egybehangzóan belássuk, hogy egy más – a mainál lényegesen jobb és alkalmasabb – politikai rendszerre van szükségünk. Igen ám, de mire – milyenre? Megint egy demokratikusra? Értelemszerűen nincsen más választásunk, mert ha egy jobb rendszert akarunk, akkor nem csak valami újat (korszerűt), hanem egy fejlettebb és hatékonyabb demokráciát vagyunk kényszerűek kialakítani. Ugyanis a legtágabb és egyben a legalapvetőbb értelemben a demokrácia a diktatúra (önkényuralom) ellenkezőjét jelenti.

Látván, hogy ez a fajta demokrácia nem működik, én azt gondolom, hogy a tévedéseink mellett egyenesen és őszintén kell kiállni, és semmiféleképpen nem szabad magunkat – továbbra is – becsapni. A név értelmetlen változtatása helyett a fogalom alapos átgondolása az előttünk álló, elkerülhetetlen feladat, – azt a valamit tökéletesíteni, ami évszázadok alatt eddig is haladó szellemben változott, bővült és fejlődött. Egyúttal minél előbb el kell kezdeni a hibákat orvosolni, tehát egy hasznavehetőbb rendszert kimunkálni. Tulajdonképpen a társadalmi működés mindenkor szükséges önkiigazítása – általunk történő szervezett és békés jobbítása – a demokrácia magasztos erényének kell, hogy legyen. És nem csak azért, mert ez így volna ésszerű.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s